Garázsvásár

Reggel elmentünk egy garázsvásár-túrára. Az iskola mögött nem messze két garázsvásár is volt egymás mellett, illetve egy harmadik, onnan pár utcányira. Túl sok minden érdekes nem volt, de megvettünk két darab barna kalapot - sajnos összesen két darab volt csak. A képeken láthatók, azóta is lelkesen játszanak velük, meg viselik őket, pedig nagyon melegek… :D

Mozi

A zsákutca végén lakók szomszédok esti vetítést szerveztek. Kiraktak egy felfújható vásznat, mögé egy kivetítőt, és sötétedés után lejátszottak egy rajzfilmet. Nagyon komolyan megszervezték, és popcorn-os zacskókkal is készültek, és tonna cukorkával / popcornnal, csipsszel, amit a szomszédok hordtak össze. A vetítés előtt kiraktak egy kis asztalt, a gyerekek sorban álltak, és az egyik anyuka volt a “pénztáros”, kiraktak többféle csipszet, cukorkákat tálakba. Mindenkinél végigkérdezte, hogy mit kér. Mentem sajátokkal én is, hogy majd fordítok nekik, de nem kellett, mert mindenből kértek, az összes kérdésre egy-egy jól hallható “yes”-szel feleltek :D

A meséből amúgy túl sok mindent nem lehetett hallani. A mieink egy darabig lelkesen nézték, bár gyakorlatilag semmit nem értettek belőle. Egy idő után Bence közölte, hogy ő nagyon álmos, Ági felhozta a házhoz, aztán mire visszajött, Kristóffal és Ilkával mi is hazamentünk együtt, nagyon késő volt már.

A filmet megszereztem, majd megnézzük együtt, amikor rossz idő lesz, mostanában esti mesét sem nézünk rajzfilmet, mert annyira jó az idő, inkább kint vagyunk a kertben helyette. Na majd késő ősszel-télen…

Megismerkedtünk jópár szomszéddal az utca végéről. Köztük egy orosz házaspárral, két gyerekkel, akik kb. 12 éve költöztek Kanadába. Elég fura volt, a férj folyamatosan csak panaszkodott Nova Scotiára, hogy az utak milyen rosszak, minden tele van sziklával, minden nagyon drága, az emberek szegények. Azért költöztek ide, mert itt tudtak venni házat, máshol sokkal drágább lett volna. Majdnem megkérdeztem tőle, hogy miért vannak itt, ha ennyire nem tetszik, de nem tettem.