Bencét egész nap próbáltuk ülve tartani, lábát pedig magasban. Ez nem volt egyszerű, mert óriási hiszigép tud lenni, ráadásul amint beüt a fájdalomcsillapító, vagy a jegelés miatt nem fáj, akkor már szaladgálna, aztán amikor újra fájni kezd, akkor meg újraindul a nyöszörgés és a hiszti…

Délelőtt picit biciklizett a többiekkel, de délután nyöszörgés és kényszerű pihenés volt megint.